A felmérés résztvevőinek 68 százaléka használ jelenleg vírusirtót, csaknem egyharmaduk viszont azért nem használ védelmi programot, mert úgy ítéli meg, hogy nincs rá szüksége, és saját maga ki tudja szűrni a gyanús dolgokat. Ennek ellenére a magyar internetezők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak: közel negyedük tapasztalt már olyat, hogy kéretlen felugró ablakok és weboldalak jelentek meg, valamint hogy lelassultak az eszközeik (14%), de arra is volt példa, hogy anyagi kárt okoztak a bankkártyaadataik ellopásával.
Hamis biztonságérzetben internetezünk?
Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője szerint már csak a kártevők száma miatt is nagyon nehéz feladat lenne, hogy saját magunktól felismerjük őket: az AV Test szerint 1,3 milliárd egyedi kártékony kód van jelenleg a világon, ennyi, folyamatosan fejlődő kártékony kódot még a legtudatosabb felhasználók sem tudnak kiszűrni.
Az ESET májusban futó kampányának célja éppen emiatt a tudatosítás: Anyakivan, CultureGeeks és Digital Pedro figyelemfelhívó videóikkal mutat rá arra, hogy mennyire védenünk kellene online birtokunkat is a behatolóktól. Digital Pedro az ESET kiberbiztonsági podcastjának, a Hackfelmetszők – Veled is megtörténhet! legújabb adásának is a vendége volt, ahol többek között arról beszélgettek Csizmazia-Darab Istvánnal, hogy a 18-29 év közötti korosztály tartja a legkevésbé valószínűnek, hogy vírustámadás éri őket - noha körükben is a válaszadók közel fele (48 százalék) esett már áldozatul valamiféle online támadásnak.
Vírusirtók: mivel nyújtanak többet a fizetős megoldások?
Azok közül, akik használnak vírusirtót, a legtöbben a laptopjukat védik így (71%), amit az asztali gép követ (48%), telefonon csak 44% használ védelmi megoldást, pedig az ESET kiberbiztonsági szakértői podcastjukban hangsúlyozzák, hogy az androidos készülékek védelem nélkül óriási kockázatnak vannak kitéve. A tableten (12%) és az OkosTV-n (5%) történő használat viszonylag kevesekre jellemző, pedig ezek ellen is léteznek támadások – és az androidos eszközök esetében persze védelem is.
A válaszadók szerint a fizetős programok leginkább abban különböznek az ingyenestől, hogy több funkcióval rendelkeznek és megbízhatóbbak, nagyobb eséllyel szűrik ki a kártevőket. A válaszadók egy része (17%) azért nem használ védelmi megoldást, mert nem érzi elengedőnek az informatikai tudását egy ilyen program használatához. Harmaduk viszont fizetne a vírusirtó programért, ha ezáltal lenne kihez fordulnia, ha segítségre van szükség – a jó hír, hogy találunk ilyen megoldást a hazai kínálatban, az ESET-nél felkészült szakemberekből álló, magyar nyelvű terméktámogató csapat várja a felhasználók kérdéseit, problémáit, hogy azonnal segítsenek azok megoldásában.
A válaszadók egy része szerint a fizetős programok további előnye, hogy nem adják el az internethasználati adataikat külsős partnereknek. Ez a feltételezés sajnos beigazolódott, láthattunk már példát arra, hogy egy ingyenes vírusvédelmi program gyártója gyűjtötte és adta el a felhasználók adatait, a beleegyezésük nélkül. Ezzel összhangban áll az az eredmény, miszerint a válaszadók jelentős része választana fizetős programot valamilyen bizalmi szempont miatt: azért, mert jobban megbíznak a minőségében, a gyártójában, vagy egyszerűen bizalmatlanok az ingyenes programokkal szemben. Vírusirtó program választásakor fontos szempont még, hogy ne lassítsa le az eszközt, legyen egyszerűen telepíthető, és ritkán adjon téves riasztást.
Hogyan válasszunk vírusirtót?
Az ESET kiberbiztonsági kutatói podcastjükben támpontokat adnak ahhoz, hogy hogyan válasszunk vírusirtót. A mindenki számára szembeötlő egyszerű telepítés, kezelés és az eszköz meg nem terhelése is nagyon fontos szempontok, de érdemes mást is mérlegelni:
Érdemes átgondolni a fenti szempontokat és a magunk számára leginkább testhezálló megoldást választani, hiszen ahogy a kutatás is rámutatott, az óvatosság bár nagyon fontos, de önmagában nem elegendő a teljes biztonsághoz. Az online birtokunk ajtaját a lehető legszorosabbra zárjuk be, ahogy az otthonunkban is tesszük az ajtóval. Hiszen rengeteg értéket őrzünk virtuálisan: gondoljunk csak a bankkártya adatainkra, a személyes adatainkra, a munkánkhoz szükséges pótolhatatlan fájlokra, megismételhetetlen családi fotókra. Ezek értékével sokszor csak az elvesztésük után szembesülünk, és ha rossz kezekbe kerülnek, olyan mértékű károkat okozhatnak, amelyhez képest eltörpül egy megbízható biztonsági megoldás éves díja.
| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock
