Az internet korábban elképzelhetetlen mértékű növekedését jól jellemzi a Cisco Visual Networking Index (VNI) jelentés, mely szerint 2022-ben az adatforgalom nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen. Az adatforgalom folyamatosan növekszik: a globális IP-alapú adatforgalom 2017 és 2022 között várhatóan háromszorosára bővül, 26 százalékos éves növekedési ütemet produkálva.

2022-re a globális népesség 60 százaléka lesz internethasználó. Közben maga az internet is jelentősen átalakul a testen viselhető eszközök, az okosotthonok és az önvezető autók révén. Az IoT szenzorok kiterjedt hálózata kevésbé látványos, de jelentős hatása van az iparban, a mezőgazdaságban, a logisztikában vagy az intelligens városi parkolórendszerekben.

2022-re több mint 28 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, és ennek több mint fele gép-gép (M2M) kapcsolat lesz.

Az előrejelzések szerint az ultra-HD felbontás, az élő videók és a virtuális valóság (VR) terjedése jelentős sávszélességigényt generál majd: 2022-re a videóforgalom az összes IP-alapú adatforgalom 82 százalékát teszi majd ki. Ezen belül az élő videók adatforgalma 2017 és 2022 között tizenötszörösére növekszik, és a teljes internetes videóforgalom 17 százalékát teszi majd ki, miközben fokozatosan felváltja a hagyományos műsorok nézésével töltött időt. A mobil-adatforgalom 2019-ben is tovább növekszik. Az 5G-re való áttérés még korai szakaszban van, így a legelterjedtebb protokoll továbbra is a 3G és a 4G marad.

A jövő már elkezdődött

A blockchain terjedése folytatódik, új, az üzleti szférán túlmutató innovációk várhatók egyebek mellett az ellátási lánc kezelésében, valamint a digitális azonosítás és a devizakereskedelem területén is. Valószínű, hogy 2019 végére minden nagyobb felhőalapú szolgáltató használni fogja a blockchaint, amely az elkövetkező években a legtöbb AI- és IoT-szolgáltatás alapvető részévé válik. Ugyanakkor a cégeknek újra kell gondolniuk hálózataikat. Az 5G, a virtuális valóság, az IoT vagy az AI-ML technológiák egy olyan digitális gerincre épülnek, amely számos nyilvános és magánhálózatból áll: 2020-ra óránként egymillió eszköz csatlakozik majd az internetre.

A ma használt hálózatok többségét ugyanakkor nem a jövő hálózati igényeire tervezték. A rengeteg eszköz, a sávszélesség iránti igények és a támadási felületek növekedése azt is jelenti, hogy a hálózatok manuális üzemeltetése fenntarthatatlanná válik – mutat rá az elemzés. A korábban különállóan kiépített, majd egymással összekapcsolt hálózatokat egyesíteni kell egy multi-domain architektúrában, amely automatizált, képes előre jelezni a működési problémákat, megállítani a kibertámadásokat, miközben folyamatosan tanul és fejlődik.

A változások azonban itt nem állnak meg. A feltörekvő technológiák – a kollaboratíev MI, az 5G hálózatok, az Edge Computing, a multimodális felületek (Multimodal Interfaces), a kibővített valóság (Extended and Virtual Reality – XR), az IoT, valamint a biztonságos, elosztott adatbázisok (Secure Distributed Ledgers) – együtt határozzák meg a következő évtizedben a mindennapok alakulását és változásait, az emberek életét, valamint strukturálják át a munka világát.

Városainkat hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és élhetőbbé teszik, és elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy megértsük az emberek és a gépek egységben történő munkavégzését, valamint hogy az embereknek jelentőségteljesebb és kreatívabb munkát adjunk. A Dell Technologies szakértői a következő változásokat jósolják a jelen és 2030 között, amelyek meghatározzák majd mindennapjainkat:

• Hálózatba kötött valóság (Networked reality): A következő évtizedben a kibertér a valóság egy rétegévé válik, ahogy a digitális környezetünk elkezd túlmutatni a televíziókon, az okostelefonokon és egyéb kijelzőkön.

• Folyamatos összekapcsolódás és mobilitás (Connected mobility and networked matter): A holnap járművei lényegében mozgó számítógépek lesznek. Megbízzuk őket, hogy vigyenek el oda, ahova menni szeretnénk a fizikai világban, miközben a bárhol elérhető virtuális terekben lépünk egymással kapcsolatba.

• Digitális városokból gondolkodó városok (From digital cities to sentient cities): A városok szinte szó szerint életre kelnek a saját okoseszközeik hálózatba kötött infrastruktúrájával, az önellenőrzési rendszereikkel és az MI-vezérelt elemzéseikkel.

•Támogató algoritmusok (Agents and algorythms): Mindenkit egy teljesen testreszabott, „élethez igazított operációs rendszer” támogat majd, amely előre kiszámítja a szükségleteinket, és proaktívan támogatja a napi tevékenységeinket, hogy időt szabadítson fel.

• Robotok közösségi kapcsolatokkal (Robots with social lives): A robotok partnerekké válnak az életünkben – felerősítik a készségeinket és kiterjesztik a képességeinket. A robotok megosztják majd az újonnan szerzett tudást a közösségi robothálózatokon, hogy együtt, valós időben vezessenek innovációkhoz és gyorsítsák a fejlődést.

A munka jövőjét alakító trendek

Az üzleti vezetők többsége szerint a technológiai átalakulás által jobb munkahelyi körülmények érhetők el. Sokan optimisták az ember-gép partnerségek lehetőségeivel kapcsolatban, és nagyrészt megerősítik, hogy az emberek szívesen dolgoznak együtt gépekkel, túllépve az emberi korlátokat. Iparági elemzők szerint a jövő munkakörnyezetét alakító tényezők:

• Technológiai tehetségek (Inclusive talent): Az emberi és gépi partnerkapcsolatok igazságosabb munkahelyeket teremtenek majd, hiszen a jelölteket a képességeik alapján értékelik, nem pedig a nemük, koruk vagy társadalmi helyzetük alapján. Objektív információt adnak majd az optimális munkahelyi csapatok létrehozásához, és segítenek az ideális munkahelyi légkör és a hatékonyság megteremtésében, valamint az emberek megtartásában.

• Jól felszerelt kollégák (Empowered workers): Az alkalmazottak egészen más módokon dolgoznak majd együtt például az XR segítségével, amely eddig még sosem tapasztalt lehetőségeket biztosít majd a munkában. A játékok, a programozás és az elosztott közösségek már használják a valós idejű együttműködésre épülő folyamatokat, amivel sokkal nagyobb összhangban képesek dolgozni.