A PwC Magyarország közel 25 ezer válaszadó részvételével készült felmérése szerint a folyamatosan változó, bizonytalan geopolitikai és gazdasági környezetben jelentősen módosultak a legfontosabb munkavállalói igények a korábbi évek eredményeihez képest. A munka-magánélet egyensúlyánál, illetve a szociális szükségletek kielégítésénél fontosabb lett az egzisztenciális biztonság.

Ennek megteremtését a munkavállalók egyre inkább a munkáltatójuktól várják az anyagiak és a karrier szempontjából egyaránt. Ezzel összhangban az egy évvel korábbi eredményekhez képest visszaszorultak a jólléthez köthető elemek. A home office lehetősége és a munkahelyi humán tényezők, mint például a felettes személye vagy a kollégákkal való jó kapcsolat bár továbbra is jelentősek, a biztonságot nyújtó, stabil munkahely jelenleg nagyobb szerepet kap.

A fiataloknak fontosabb a személyes jelenlét a rugalmas munkaidőnél

Az egyetemi hallgatók és a 11-12. évfolyamos középiskolások válaszait vizsgálva kiderül, hogy a diákok számára a munka és a karrier kevésbé képezi az identitásuk részét, sokkal inkább technikai jellegű egyezségnek tekintik a munkaadó-munkavállaló viszonyt. Preferenciáik között továbbra is az alapbér a legfontosabb tényező, ezt követi a túlóra-kifizetés és a karrierlehetőségek. Az otthoni munkavégzést emellett kevésbé preferálják, mely kifejezi az igényüket a munka személyes szférától való elhatárolására.

„A fiatalabbak esetében a munkaadóknak érdemes kiemelt figyelmet szánni a munkahelyi kapcsolatok fejlesztésére és a munkavállalói elköteleződés erősítésére, melynek hiányában a kutatásból kirajzolódó távolságtartás könnyen a megtartás rovására mehet. Ami szintén látszik az eredményekből, hogy a home office-arány kapcsán a fiataloknak jóval alacsonyabb az elvárása – ennek egyik oka lehet az online felsőoktatás miatti fásultság, illetve az a tényező is, hogy a betanulást személyes környezetben preferálják” – emelte ki Reguly Márta, a PwC Magyarország People & Organisation, HR tanácsadási csapatának vezetője.

Távoli vágyálom még a négynapos munkahét

Az idei felmérés olyan újdonságnak számító témákról is megkérdezte a munkavállalók véleményét, mint a négynapos munkahét bevezetése. Bár az ötlet önmagában igen népszerű és jelenleg is folynak hazai kísérletek a bevezetésére, a felmérésből kiderül, hogy egyéb kompenzációs elemekkel együtt vizsgálva nem priorizálják magasra a munkavállalók. Ennek egyik oka lehet, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben kevésbé tartják reális opciónak a kivitelezését.

Mit tehetnek a munkáltatók?

A felmérés arra is rámutatott, hogy a környezeti faktorok és az úgynevezett „VUCA world” (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous, azaz gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult és bizonytalan) erős stresszhatással bírnak a munkavállalókra, akik emiatt veszítettek rugalmasságukból, nyitottságukból és a szociális elvárásaikból. A PwC Magyarország HR szakembere szerint ebben az időszakban fokozott figyelmet kell fordítani a munkavállalók támogatására annak érdekében, hogy a kedvezőbb gazdasági környezetben újrainduló fejlődést megalapozza a vállalat.

„A munkavállalók a munkáltatótól várják azt a stabilitást és biztonságot, amit a mindennapi életben hiányolnak. Mindezt úgy, hogy a gazdasági környezet a vállalatokat is jelentős kihívások elé állítja. Fontos ezeket az igényeket a vezetői kommunikációkban érinteni, megtartva a transzparenciát, és tájékoztatva a munkavállalókat a vállalat valódi helyzetéről, lehetőségeiről. A munkavállalói igények mellett kulcsfontosságú a vállalat jövőállóságára is figyelmet fordítani – ennek eszköze lehet a vezetőfejlesztés, a rugalmasság és az innovációs képesség megőrzése. Ugyanis ezek azok az értékek, melyek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a vállalatoknak a válság lecsengése után, attól függően, mennyit őriznek meg belőlük ezekben az években” – foglalta össze Reguly Márta.

(Nyitókép: Adobe Stock)