Nem meglepő - anyagi biztonságra és stabilitásra vágynak a munkavállalók
Bár továbbra is az alapbér a legfontosabb szempont a munkahely-választáskor, a növekvő bizonytalanság átalakította a munkahelyválasztási preferenciákat: a rugalmas munkaidő és a kiszámítható időbeosztás helyett előtérbe került a karrier és a túlóra-kifizetés.

 

A PwC Magyarország közel 25 ezer válaszadó részvételével készült felmérése szerint a folyamatosan változó, bizonytalan geopolitikai és gazdasági környezetben jelentősen módosultak a legfontosabb munkavállalói igények a korábbi évek eredményeihez képest. A munka-magánélet egyensúlyánál, illetve a szociális szükségletek kielégítésénél fontosabb lett az egzisztenciális biztonság.

Ennek megteremtését a munkavállalók egyre inkább a munkáltatójuktól várják az anyagiak és a karrier szempontjából egyaránt. Ezzel összhangban az egy évvel korábbi eredményekhez képest visszaszorultak a jólléthez köthető elemek. A home office lehetősége és a munkahelyi humán tényezők, mint például a felettes személye vagy a kollégákkal való jó kapcsolat bár továbbra is jelentősek, a biztonságot nyújtó, stabil munkahely jelenleg nagyobb szerepet kap.

A fiataloknak fontosabb a személyes jelenlét a rugalmas munkaidőnél

Az egyetemi hallgatók és a 11-12. évfolyamos középiskolások válaszait vizsgálva kiderül, hogy a diákok számára a munka és a karrier kevésbé képezi az identitásuk részét, sokkal inkább technikai jellegű egyezségnek tekintik a munkaadó-munkavállaló viszonyt. Preferenciáik között továbbra is az alapbér a legfontosabb tényező, ezt követi a túlóra-kifizetés és a karrierlehetőségek. Az otthoni munkavégzést emellett kevésbé preferálják, mely kifejezi az igényüket a munka személyes szférától való elhatárolására.

 

 

„A fiatalabbak esetében a munkaadóknak érdemes kiemelt figyelmet szánni a munkahelyi kapcsolatok fejlesztésére és a munkavállalói elköteleződés erősítésére, melynek hiányában a kutatásból kirajzolódó távolságtartás könnyen a megtartás rovására mehet. Ami szintén látszik az eredményekből, hogy a home office-arány kapcsán a fiataloknak jóval alacsonyabb az elvárása – ennek egyik oka lehet az online felsőoktatás miatti fásultság, illetve az a tényező is, hogy a betanulást személyes környezetben preferálják” – emelte ki Reguly Márta, a PwC Magyarország People & Organisation, HR tanácsadási csapatának vezetője.

Távoli vágyálom még a négynapos munkahét

Az idei felmérés olyan újdonságnak számító témákról is megkérdezte a munkavállalók véleményét, mint a négynapos munkahét bevezetése. Bár az ötlet önmagában igen népszerű és jelenleg is folynak hazai kísérletek a bevezetésére, a felmérésből kiderül, hogy egyéb kompenzációs elemekkel együtt vizsgálva nem priorizálják magasra a munkavállalók. Ennek egyik oka lehet, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben kevésbé tartják reális opciónak a kivitelezését.

Mit tehetnek a munkáltatók?

A felmérés arra is rámutatott, hogy a környezeti faktorok és az úgynevezett „VUCA world” (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous, azaz gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult és bizonytalan) erős stresszhatással bírnak a munkavállalókra, akik emiatt veszítettek rugalmasságukból, nyitottságukból és a szociális elvárásaikból. A PwC Magyarország HR szakembere szerint ebben az időszakban fokozott figyelmet kell fordítani a munkavállalók támogatására annak érdekében, hogy a kedvezőbb gazdasági környezetben újrainduló fejlődést megalapozza a vállalat.

„A munkavállalók a munkáltatótól várják azt a stabilitást és biztonságot, amit a mindennapi életben hiányolnak. Mindezt úgy, hogy a gazdasági környezet a vállalatokat is jelentős kihívások elé állítja. Fontos ezeket az igényeket a vezetői kommunikációkban érinteni, megtartva a transzparenciát, és tájékoztatva a munkavállalókat a vállalat valódi helyzetéről, lehetőségeiről. A munkavállalói igények mellett kulcsfontosságú a vállalat jövőállóságára is figyelmet fordítani – ennek eszköze lehet a vezetőfejlesztés, a rugalmasság és az innovációs képesség megőrzése. Ugyanis ezek azok az értékek, melyek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a vállalatoknak a válság lecsengése után, attól függően, mennyit őriznek meg belőlük ezekben az években” – foglalta össze Reguly Márta.

 

PwC 2022 Legvonzóbb Munkahelye Díj iparági kategória győztesei

A PwC 2022 Legvonzóbb Munkahelye Díjakat összesen tíz iparági, valamint egy összesített kategóriában osztották ki a kutatásban részt vett válaszadók értékelése alapján.

Autóipari gyártó: 1. Audi Hungaria 2. Mercedes-Benz 3. BMW

Gyártó: 1. Bosch csoport 2. LEGO 3. Siemens

Retail (kiskereskedelem):  1. Lidl Magyarország 2. Aldi Magyarország 3. IKEA

Energetika és közüzem: 1. MOL Magyarország 2. MVM Csoport 3. E.ON

Gyógyszeripar: 1. Richter Gedeon 2. Egis 3. Roche

Shared Service Center: 1. bp Hungary 2. GE 3. Diageo

FMCG: 1. Coca-Cola 2. Nestlé 3. Procter & Gamble

Pénzügyi szolgáltató: 1. OTP Bank 2. Morgan Stanley 3. Magyar Nemzeti Bank

Technológia: 1. Microsoft Magyarország 2. Samsung 3. IBM

Telekommunikáció és média: 1. Magyar Telekom 2. RTL Magyarország 3. Vodafone

Összesített: 1. Audi Hungaria 2. Bosch csoport 3. Mercedes-Benz

(Nyitókép: Adobe Stock)

Jövőre tovább gyorsulnak a vállalati digitalizációs törekvések
2024-ben a vállalatok a mesterséges intelligencia „tudásának” gyakorlati kiaknázásába, a minden eddiginél valóságosabb virtuális megoldásokba, illetve az üzletfolytonosságot és a válságálló működést biztosító kibervédelembe fektetik erőforrásaikat.
Tiszta energia a tetőről
Amikor kisüt a nap, akkor bújnak elő a napelemek is, amik energiatermelés mellett egyben árnyékot is adnak. A Siemens vezérlési technológiát tartalmazó forradalmian új behúzható tetőt a St. Gallisch-Appenzellische Kraftwerke AG (SAK) fejlesztette ki több élvonalbeli svájci céggel együttműködve.
Európában az autóipar jövője az elektromobilitás
A Magyar Gépjárműipari Egyesület kétnapos Vezetői Találkozójára idén az Audi Hungaria Zrt. telephelyén került sor közel 60 tagvállalati vezető részvételével.
Költséghatékony digitalizáció: A szoftver-előfizetésben rejlő lehetőségek
Az üzleti világ folyamatos változáson megy keresztül, és a digitális forradalom már évek óta az innováció és hatékonyság kulcsa a vállalkozások számára. A digitális technológiák lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy versenyképesebbek legyenek, hatékonyabbak, és gyorsan reagáljanak a piaci változásokra.
Pirolízis olajok hasznosítása desztillációval
Az Európai Unióban jelenleg mintegy 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége az Unióban 500 kg/fő körül van. Magyarországon ennél mintegy 22 %-kal kevesebb, 390 kg/fő települési hulladék képződik. Éppen ezért korunk egyik legfontosabb környezeti problémája, a rendkívül összetett és sokrétű küzdelem a mindent elárasztó hulladék ellen. A hulladék ugyanis hasznosítható, akár nyersanyag is lehet, ha okosan állunk a megoldáshoz. Az innováció jelentőségét már Thomas Edison is felismerte. „Egy találmány feltalálásához jó képzelőerőre és egy halom hulladékra van szükség” (Thomas Edison).