Ugyan, melyikünk vágyott korábban arra, hogy a mindennapi bevásárlást elintézze a hűtője, vagy a boros üveg kijelezze a nedű hőmérsékletét, esetleg az autónk döntsön arról, hova parkoljunk? Egy smart TV reklámja ihletett minket arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy az okos eszközeink milyen hatással vannak az életünkre, okosabbak, többek, esetleg butábbak és kevesebb készséggel rendelkezők leszünk? Milyen elvárásokat generálnak ezek az eszközök bennünk, segítenek-e abban, hogy több tudást szerezzünk meg?

Csökkent a megbízhatóságunk vagy rugalmasabbak lettünk?

Ki ne emlékezne még a mobil telefonok előtti időszakra, amikor is, ha kedden megbeszéltünk valakivel egy találkozót szombaton fél nyolcra, a Deák térre, akkor biztosan nem kaptunk szombaton este 7-kor egy sms-t, hogy "Kések, legyen 8!", majd fél 8-kor "Nem érek oda 8-ra sem, de 9-re biztosan!" és így tovább, nem jutottunk egészen a "Tegyük át máskorra! Bocs, nem tudok szabadulni." üzenetig.

A mobiltelefon, a digitális üzenetek küldése, azoknak azonnali célba érése sokkal rugalmasabbá tették az emberek közötti találkozók kezelését. Korunk szociológusai megegyeznek abban, hogy a digitális világ, a web-kultúra számos ponton megváltoztatta az emberek egymás közötti viselkedését, sőt az információs technológia fejlettsége meg is előzte a személyes igényeket, tovább alakítva azokat.

Elődeink tudása

Amíg az őseinknek számtalan információt, tudást és készséget kellett megszerezniük bizonyos dolgok kivitelezéséhez, nekünk elég csak beírni a keresőbe, hogy „csülkös bableves„ – és máris bejegyzések, videók, leírások ezreit olvashatjuk a témában, de akár rendelhetünk is és egy órán belül meg is ehetjük.

Gyorsabb lett az életünk, a mindennapjaink folyamatai. Vajon az okos eszközök okosabbá is teszik az embert, vagy elbutítanak és lustábbá, kényelmesebbé, felelőtlenebbé tesznek minket? Számos fórumon vitatkoznak ezen a kérdésen, döntés nincs hiszen tény, hogy az okos eszközök hatékonyabbá teszik a mindennapjainkat, viszont már ma is sokan zavarodnak össze, ha GPS nélkül kell A pontból B pontba eljutniuk.

Okos mindennapok

Az internetre kapcsolt eszközök hamarosan átszövik mindennapjainkat, legyen szó bármelyik szegmenséről is. A smart fridzsiderünk, a szokásos vásárlásaink alapján, a beprogramozott diétánkat figyelembe vételével, automatikusan állít össze bevásárló listát, ezt megrendeli és mire hazaérkezünk a munkából, a futárszolgálat kiszállítja az élelmiszert, nekünk tényleg csak a hűtőbe kell bepakolnunk.

Többet nem fordulhat elő, hogy egy fárasztó nap után elfelejtünk bemenni a kis boltba tejért és este nem tudunk kakaót, vagy reggel nem tudunk tejes kávét inni. Egyértelműen megkönnyíti az életünket, nem kell eldönteni, hogy mikor menjünk vásárolni, mit írjunk a listára, milyen tejet vegyünk: a szokásaink alapján a számunkra optimális termékeket hozza a hűtőnk.

Aaron Shapiro, aki olyan márkák digitális stratégiáiért felel, mint a Lexus, Pepsi, Nike, Google  azt mondta, hogy a most folyamatban lévő technológiai fejlődés, olyan áttörést hoz az emberek életébe, amelynek eredőjeként nem kell felesleges döntéseket hozni.

Olyan termékeket, szolgáltatásokat és élményeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik az emberek felszabadítását, hogy valóban csak azzal kelljen foglalkoznunk, amivel igazán szeretnénk. Saját életéből egy triviális példát hozott arra, mennyire sok platformon kell, jelentős mennyiségű döntést hozni: gyermekének akart vásárolni Monopoly társasjátékot, a legegyszerűbbnek azt gondolta, ha felmegy a netre, beüti a keresőbe a társasjátékot és máris megtalálja a megfelelőt.

Igen, csak hogy a kereső több száz féle Monopolyt hozott ki és számtalan döntést kellett meghoznia, mire ki tudta választani a megfelelőt. Marketingesek régóta tudják, hogy minél több döntést kell meghoznunk, a nap végére annál fáradtabbak leszünk és hajlamosabbak vagyunk ilyenkor hanyag, nem átgondolt döntéseket hozni, amiből az következik, hogy könnyebb nekünk eladni dolgokat, többet költünk.

Megviccel a hacker

Az előrejelzések szerint 2017-re az okos tévéknek, telefonoknak, különféle lejátszóknak, táblagépeknek, számítógépnek, háztartási-, biztonságtechnikai- és sok más web-képes eszköznek a száma eléri a 8,2 milliárdot, de a népesség csak 7,4 milliárd körül alakul majd. Természetesen lesznek olyanok, akik tucatnyi internetre kapcsolt eszközzel rendelkeznek, míg mások eggyel sem.

Idén augusztusban arról számoltak be a nagy techlapok, hogy a Samsung legutóbb piacra dobott smart hűtőjét hackerek feltörték és a hűtővel szinkronizált Google személyes fiók keresési információit, jelszavakat felhasználói adatokat is sikerült megszerezniük.

Nyilván ez a biztonsági rés nem jár olyan súlyos következményekkel, mintha az otthonunk biztonsági rendszerét törnék fel ilyen könnyedén a hackerek, de érdemes elgondolkodni azon, hogy minél több eszközünk van csatlakoztatva a világhálóra, annál nagyobb lesz életünknek azon része, amely veszélybe kerülhez. A hasonló, irányított hacker kutatóknak ezért is lehetünk hálásak, hogy a biztonsági résekre felhívják a figyelmet, személyes adataink – a kijavított hibák által – nagyobb biztonságban lehetnek.

Biztonság először, másodszor és harmadszor is

A legtöbb technikai fejlesztés a kényelmünk érdekében jön létre, biztonságunk fokozása mellett. Az első okos otthon rendszerek is a biztonságra helyezték a hangsúlyt: a nyílászáró rendszerek, az automatizált energia ellátás, az egyre magasabb fokú személyes biztonság megteremtését szolgálták.

Napjaink technológiája lehetővé teszi, hogy ezek az eszközök elérhetőek legyenek, így evidens igény támadhat a távolról irányítható klímaberendezésre, az internettel összekapcsolt zárrendszerre, ami szokatlan működtetés esetén jelez a tulajdonos mobilkészülékén keresztül. Ezek már létrehozott termékek, amik az igényeket generálják bennünk és kevesebb döntést és figyelmet igényelnek tőlünk. 

Nehéz elképzelni, hogy néhány éven, legfeljebb egy évtizeden belül az országúti közlekedés olyannyira megváltozik, hogy mi emberek már nem is fogunk autókat vezetni, sőt nem is tehetjük meg, csak beülünk az automata vezérlésű járműbe, amely elvisz minket, a családtagjainkat, esetleg azokat a személyeket, akikkel megosztjuk az autónak a város különböző pontjaira, biztonságosan, balesetmentesen, a többi önjáró autóval együtt közlekedve. Előrejelzések szerint az önvezető autókkal való közlekedés olyan biztonságosabb lesz, hogy jogszabály tiltja majd a közúton való vezetést és csak zárt pályán, amolyan hobbiként űzhetjük a sofőrködést.  

Hosszú idő telt el azóta, hogy 1975-ben megjelent egy texasi újságban a Sharp zsebszámológépének a hirdetése, sokkal több információhoz, pontosabb adatokhoz juthatunk hozzá rövidebb idő alatt, nem kell a kezünkben logarléccel járkálni a világban, de hogy az intelligens technológia okosabbá teszi-e az emberiséget, az egy eldönthetetlen kérdés, de a lehetőség adott, viszont a szuverén igényekre legfeljebb hatással lehet, de tudást adni képtelen.