A Microsoft megbízásából készített tanulmányukban úgy vélik, hogy elsősorban az Ipar 4.0-ás technológiák elterjedése (mint például a 3D nyomtatás), az ugyancsak erőteljesen terjedő e-mail marketing, az online bevásárlás és az e-kereskedelem, a kiterjesztett és virtuális valóságot alkalmazó technológiák fogják ösztönözni a felhőpiac további bővülését a következő években. Magyarországon a régió átlagánál is nagyobb lehet majd a szektor növekedése, a B2C e-kereskedelem bővülése pedig már 2020-ban a legkiemelkedőbb volt a régióban.

A hazai piac további sajátossága a kkv-k hangsúlyos szerepe a felhőpiac növekedésében. A felfutás Kelet-Európában erősebb lehet, elérheti az évi 17,8 százalékos ütemet, míg a Baltikumban valamivel lassabb, 13,6 százalékos bővülés várható az elkövetkező években. A régiós piac teljes árbevétele a 2021-ben regisztrált 9,2 milliárd dollárról mintegy 31,5 milliárd dollárra nő 2029-re, vagyis közel megnégyszereződik.

A számos nyilvánosan elérhető adatforrásra építő tanulmány szerint egyfelől az országok egyre jobb digitális felkészültsége és a nagy felhőszolgáltatók több országra kiterjedő európai együttműködése, másfelől a felhőtechnológiai megoldások iránti fokozódó kereslet, a SaaS (Software as a Service) szolgáltatási modell növekvő népszerűsége, az ügyfélkapcsolat-menedzsment megoldások terjedése is mind-mind a piac bővülésének irányába mutatnak.

Magyarországon még van hova fejlődni

A régió vállalatai a legnagyobb arányban Észtországban használják a felhőt – 58%-os arányban -, míg Bulgária, a maga 13%-ával, a sor végén áll. Magyarországon is van még tere a fejlődésnek, hiszen a hazai vállalkozásoknak a 26%-a támaszkodik felhő-infrastruktúrára. A digitalizáció általános szintje szintén Észtországban volt a legmagasabb, miközben Bulgária és Magyarország is inkább a lemaradók között van a tanulmány szerint.

Az Ipar 4.0 megoldások sem maradhatnak ki a felhőből

Ez részben a digitális technológiák hiányos integrációjára (a vállalatok kevéssé kiterjedten alkalmazzák az új technológiákat a működésük során), illetve a közszolgáltatások viszonylag elégtelen mértékű digitalizációjára vezethető vissza. Az elemzés arra is rámutat, hogy a digitalizáció szintje és egy ország versenyképessége szorosan összefügg egymással. A World Competitiveness Yearbook Észtországot a világ 22-ik legversenyképesebb országaként tünteti fel, míg ebben a rangsorban Bulgária az 53-ik, Magyarország pedig a 39-ik – igaz, Magyarország 2020 óta folyamatosan javítja a pozícióját.

A tanulmány szerint a gazdaság digitális átalakulása következtében bekövetkező termelékenységnövekedés 2025-re több mint 9 milliárd dollár többletet eredményezhet Magyarország nemzeti össztermékében, ami a versenyképességére is pozitív hatást fog gyakorolni. 2030-ra a magyarországi munkatevékenységek közel felét (49%) várhatóan automatizálni fogják a felhőhöz köthető innovációk használatával. A paradigmaváltás termelékenységnövekedést, további külföldi beruházásokat hozhat, vállalati felvásárlásokat és összeolvadásokat indíthat el.

Az elemzés arra is rávilágít, hogy a kkv-szektor hozzájárulása a felhőpiac bővüléséhez jelentős lesz, hiszen az itt megtermelt árbevétel évente több mint 19 százalékkal fog növekedni a 2022-től 2029-ig tartó időszakban a Baltikumban és Kelet-Európában. A szegmens piaci részesedése a jelenlegi 27%-ról 32%-ra emelkedik majd 2029-re a nagyvállalati szegmens rovására. A magyar piacon még ennél is jelentősebb lesz a kkv-k szerepe, hiszen az általuk generált árbevétel-növekedés 21%-os lesz évente, a piaci részesedésük pedig a mai 30-ról több mint 34%-ra nő 2029-re.

Megoldások az iparvállalatoknak

A Microsoft a gyártó iparra is kiemelt figyelmet fordít, ezért olyan felhőmegoldásokat fejlesztett – gyakran a vállalatokkal együttműködésben – amelyek kifejezetten ennek a szektornak az igényeire válaszolnak. A pozsonyi (Szlovákia) székhelyű Novy Watch például, olyan okosórákat gyárt, amelyek célja a folyamatok hatékonyságának javítása azáltal, hogy segítenek a vállalkozásoknak kinyerni az adatokból származó információkat. Az órabeállításokat – például a szinkronizálási időket, az óraszámlapot, a képernyő időtúllépését stb. – kezdetben egy SQL-adatbázis tárolja, és az Azure IoT Hub használatával értelmezi.

Innentől kezdve a telemetriai adatok, például a pulzusszám, a megtett távolság, a jelzők közötti távolság, a lépésszám és a gyorsulásmérő információi az Azure Cosmos DB-be áramlanak elemzés , majd a Microsoft Power BI-ba adatkezelés és vizualizáció céljából. A felhő automatikusan és rugalmasan biztosít kapacitásokat a nagy számításigényűfeladatok végrehajtására, ami hatalmas előnyt jelent azoknak a vállalatoknak, amelyeknek váratlan adattúllépéseket kell kezelniük.

| Forrás: Microsoft | Képek: illusztráció, Adobe Stock