Magyarország orosz energiakitettsége, amely a hidegháború idején kiépített infrastruktúrára vezethető vissza, jelentős sebezhetőséget okoz politikai és gazdasági szempontból egyaránt.
Az orosz gázfüggőség azonban nem csak Magyarországon alakult ki: a KGST megszűnését követően hasonló problémával találta szemben magát a régió többi országa is. Közülük ki előbb, ki később ismerte fel a kialakult helyzet kockázatait. A balti országok 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállását követően ocsúdtak fel, ezt követően szinte teljesen leváltak az orosz gázról. Ekkor a Visegrádi országok közül egyedül Szlovákia észlelte a kitettség veszélyeit: a pozsonyi kormányzat egy év alatt 44%-kal csökkentette az orosz gázimportot. A lengyeleknek és a cseheknek kicsit több idő kellett, de a 2022-es ukrajnai háborút követően ők is szinte teljesen megszüntették az orosz közvetlen gázbehozatalt.
A függetlenedéshez más-más arányban, de hozzájárult az infrastruktúra fejlesztése, az LNG terminálok kiépítése és a megújuló energiaforrások térnyerése, valamint az energiaigényes iparágak visszaszorulása. Ugyanakkor nem elhanyagolható a re-export (azaz az orosz földgáz (LNG) más felségjelzés alatti megvásárlása) sem. A hazai kormányzat azonban az energiastratégiai különutas politikát választotta: sem az orosz gáz-, sem az orosz olajimport nem csökkent jelentősen az elmúlt években. A magyar kormány legfőbb érve a függőség fenntartására mellett korábban az olcsóság volt, majd (amikor kiderült, hogy még drágább is az orosz földgáz a többinél) a gazdasági racionalitást helyezte a kommunikáció előterébe. A fő érv az volt, hogy orosz gáz nélkül megbénulna a magyar gazdaság, jelentős gazdasági visszaesés következne be.
Azonban az orosz gáztól 2022 után teljesen függetlenedő csehek és lengyelek, és a részben függetlenedő szlovákok is a magyarnál magasabb GDP növekedést tudtak felmutatni 2022-24 között (miközben az energiaárak náluk is jelentősen emelkedtek). Ha a hosszú távú növekedési trendhez viszonyítjuk a háború kitörése óta eltelt időszakot, a különbség még inkább szembetűnő: a hazai gazdaság jelentősen nagyobb mértékben lassult, mint a többi V4-es ország.
Az adatok tehát azt mutatják, orosz gázról való leválás nem jár szükségszerűen növekedési áldozatokkal. A leváláshoz azonban többek közt elengedhetetlen az energiaintenzív (pl. akkumulátor-gyártás) iparágak visszaszorítása.
Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy
becslések szerint csak a debreceni CATL áramfogyasztása másfélszer olyan magas, mint az egész megye lakossági fogyasztása. Emellett kulcsfontosságú az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, valamint tömeges energiahatékonyságot növelő pályázatok kiírása. Ez utóbbit az EU is támogatná a REPower program keretében, de ennek felhasználását a jogállamisági problémák akadályozzák. Mivel az orosz gáz nem olcsóbb, mint az alternatív lehetőségek, s mások számára nem okozott jelentős gazdasági problémát a leválás, így gazdasági oldalról nem látszik az orosz gázimport előnye. Az orosz gázról való leváláshoz így elsősorban politikai akaratra lenne szükség.
| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock
Egy elemzés szerint az MI már most kézzelfogható eredményeket hoz A Kyndryl közzétette második, éves Kyndryl Readiness Report (Felkészültségi jelentés) című tanulmányát, amely 21 ország 3 700 felsővezetőjének válaszain alapul. Az eredmények egyszerre tükröznek lendületet és önreflexiót.
Új megoldások az AI-adatközpontok energiaigényére Az ABB az NVIDIA-val együttműködve felgyorsítja a gigawatt-nagyságrendű, következő generációs adatközpontok fejlesztését. Az innováció középpontjában a jövőbeni, AI-alapú terhelésekhez elengedhetetlen, nagy hatékonyságú, csúcstechnológiájú, skálázható áramellátási megoldások fejlesztése és bevezetése áll.
Túlélni a zsarolóvírust – hogyan lehet a kiberreziliencia versenyelőny? A zsarolóvírus-támadások nem csupán technikai fennakadásokat vagy átmeneti anyagi veszteségeket okoznak – hanem akár egy teljes vállalkozás bukását is jelenthetik. A siker kulcsa egyre inkább az, hogy a cégek mennyire képesek megelőzni a bajt, illetve helyreállni belőle.
Európa legmodernebb papírgyárában tanulhatnak a jövő szakemberei A digitalizáció, az automatizálás és a mesterséges intelligencia világát hozza közel a fiatalokhoz a Vajda-Papír a papíripari szakképzési programban, amelynek célja, hogy a diákok valódi ipari környezetben, Európa legmodernebb papírgyárában sajátítsák el a papírgyártás szakmai alapjait.
Kevesebb anyag, kisebb lábnyom - hazai innováció a műanyaggyártásban A műanyag nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, ugyanakkor előállítása és hulladékként való kezelése komoly környezeti kihívást jelent. Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan.
