A DMG MORI HEITEC Digital Kft. fejlesztőgárdája több alkalommal is ellátogathatott a DMG MORI szerszámgépgyártó pleszewi gyáregységébe, a FAMOT-ba, ahol termékeik felhasználását testközelből is megismerhették. A gyárlátogató turnusok „osztályfőnökeivel”, Harrer Ágnessel, Boros Ferenccel és Bagdi Attilával többek között erről is beszélgettünk.

A DMG MORI HEITEC Digital Kft. olyan nemzetközileg elismert gyártástámogató rendszerek fejlesztésével foglalkozik, mint a CELOS vagy az ISTOS, valamint egyéb olyan szoftverekkel és digitalizációs megoldásokkal, amelyekszintén a DMG MORI érdekkörébe tartoznak.

A 2020-ban  indult magyarországi fejlesztőközpont kollektívája két év alatt több, mint 150 főre bővült és a DMG MORI vállalatcsoport fontos részévé vált. A DMG MORI HEITEC szervezésében a magyar kollégák ellátogathattak a DMG MORI lengyelországi Pleszewben található FAMOT nevű, teljesen digitalizált gyáregységébe, ahol az általuk is fejlesztett szoftvereket üzem közben is láthatták.

A FAMOT a DMG MORI legmodernebb és legnagyobb szerszámgépeivel, valamint szinte minden automatizálási rendszerével és digitalizációs megoldásával felszerelt üzem, melyben nem mellesleg szinte tisztateres körülmények között folyik a gyártás. Az akár negyventonnás munkadarabokat is feldolgozni képes gyár jelentős szerepet vállal a csúcstechnológia bemutatásában ügyfeleik, és saját fejlesztőik számára egyaránt.

► CNCMedia: Milyen területen dolgoztok a cégnél?

Harrer Ágnes: 2021-ben csatlakoztam a DMG MORI HEITEC-hez, mint Team Manager. A csapatom CELOS applikációkat fejleszt, illetve a szerszámgépek adatkommunikációjában kiemelkedő szerepet játszó szoftverkomponenseket. Szerves részei vagyunk a nagy CELOS platform projektnek is, szoftveres megoldásainkkal mind a gépi kommunikációt, mind az operátorok munkáját igyekszünk támogatni. A gyárlátogatás számomra a főpróba volt: mintha addig csak a háttérből tevékenykedtem volna, majd hirtelen elhúzódik a függöny, ott állok a színpadon és testközelből én vagyok a felelős a színdarab sikeréért.

Boros Ferenc: 2019 végén kerültem a céghez. Az előző vállalatomnál projekt- és csapatvezető voltam, így először itt is ezekben a pozíciókban dolgoztam. Nagyon örültünk, amikor a struktúrát tudtuk bővíteni, és ezeket a területeket dedikált vezetőknek adhattuk át. Így alakult ki a jelenlegi szervezet, két ágazattal, melyből én az egyik működéséért felelek. A FAMOT-nál bevett gyakorlat a szakemberek fogadása, hiszen a DMG MORI nagyon büszke a digitalizált gyártóegységére, így az utóbbi másfél évben nekünk, szoftverfejlesztő kollégáknak is volt lehetőségünk ilyen látogatáson részt venni.

Harrer Ágnes és Boros Ferenc

Bagdi Attila: 2021-ben csatlakoztam a céghez, mint Digital Sales Manager, a vállalat által fejlesztett szoftveres megoldásoknak regionális értékesítésére és a piaci visszajelzések visszacsatornázására a fejlesztés irányába. A látogatás során a fő fókuszom az volt, hogy minél inkább segítsek a szoftverfejlesztő kollégáknak az ügyféligények és piaci elvárások megértésében.

► CNCMedia: Mi a célja a DMG MORI HEITEC Digital Kft-nek a FAMOT gyárlátogatások szervezésével?

Harrer Ágnes: Régóta foglalkozom szoftverfejlesztőkkel, és tudom, hogy a számukra az egyik leginkább motiváló tényező, ha látják a hasznát a munkájuknak, és ha olyan témán dolgozhatnak, ami trendi, értékteremtő és időt álló. Amikor viszont olyan kódot kell írniuk, ami soha sehol nem fog lefutni, azzal elveszítik lelkesedésüket. Fantasztikus élmény jelen lenni a szoftver és a gyártás találkozásánál. Egy ilyen gyárlátogatásnál találkozik a shop-floor a back office-szal, ily módon a fejlesztőnk azzal az operátorral, aki ténylegesen használja az általunk fejlesztett szoftvereket. Ezek a találkozások a személyes kapcsolatok létre jöttén túl a termék iránti elköteleződést is segítik, ami pedig a hatékony közös munka alapját képezi. A visszajelzések alapján a kollégáink lelkesednek ezekért a látogatásokért.

► CNCMedia: Mely kollégák vehetnek részt az úton?

Boros Ferenc: Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy minden kollégánk kijuthasson. Az, hogy aktuálisan ki mehet, attól függ, hogy milyen projekten dolgozik éppen, a munka mennyire sürgős, és belefér-e a határidőbe a néhány napos szakmai út.

Harrer Ágnes: Területtől függetlenül is kijuthatnak a kollégák, így ennek az utazásnak csapatépítő szerepe is van.  Hiszen, ha más emeleten dolgoznak a munkatársak, gyakran nincs már meg a napi szintű kapcsolat köztük. Annak jelentőségét se feledjük el, hogy a COVID után – ami két nehéz évet jelentett – újra van lehetőségünk a német és lengyel kollégákkal személyesen is találkozni.

► CNCMedia: Mennyire nyitottak a programozó kollégák egy ilyen utazással és látogatással egybekötött eseményre? Nehéz őket elmozdítani a számítógép elől?

Bagdi Attila: Összességében nyitottak az ilyen utakkal kapcsolatban. Megemlíteném azt is, hogy a kollégáknak a FAMOT mellett lehetőségük van hazai vagy külföldi ipari kiállításokon részt venni, ahol kicsiben szintén megtapasztalhatják a szerszámgépes iparágat. Emellett a DMG MORI németországi gyára Pfrontenben szintén nyitva áll előttük.

Boros Ferenc: Jártak már kollégák a DMG bielefeldi gyárban is. Aztán az ISTOS-nál volt ősszel egy developer summit Düsseldorfban. Ez egy egyhetes program, ahol összegyűlnek a kollégák, beleértve a mi fejlesztőinket is, a rendezvény pedig workshop-okból, meeting-ekből, előadásokból és közösségépítő programokból áll. Itt egy napot rászántunk arra, hogy a munkatársaink elutazzanak Bielefeldbe, ahol megnézték a DMG gyárat, aztán visszatértek Düsseldorfba. Mi is törekszünk az ilyen típusú programok népszerűsítésére pont úgy, mint a DMG MORI konszernen belüli cégek egy része, hiszen ez közös érdekünk. A vállalatcsoporton belül észszerű megoldás, hogy a DMG-nél nézzük meg a rendszerek működését, mivel mi is ezeken dolgozunk.

► CNCMedia: Milyen érzés volt először látni a gyárban a saját fejlesztésű megoldásaitok gyakorlati alkalmazását?

Bagdi Attila: Izgatott voltam, emellett szerencsésnek is éreztem magam, mert az első turnusnak én lehettem a vezetője. A csapat is akkor találkozott a lengyel kollégákkal először, és első alkalommal látták, hogy miként testesülnek meg a szoftverek teljes valójukban a felhasználási területen. Beszédes volt az a tekintet, amikor egy érdeklődő szem egy operátor által használt kijelzőre figyelt, és ott a saját fejlesztésű szoftverrésze, programsora jelent meg. Az pedig mindenkire óriási hatást gyakorolt, amikor teljes valójában látták használat közben a munkájukat.

Harrer Ágnes: Én jártam már korábban a pfronteni gyárban, de ismét meg tudott lepni egyrészt az a tisztaság, ami a FAMOT-nál fogadott, másrészt pedig a gépek korszerűsége és a gyártási folyamat automatizáltsága. Érdekes volt látni, hogy az üzembejárás során a csoport mindig oda akart menni, ahol épp valamilyen munkavégzési fázis, vagyis a valós gyártás folyt, így a vezetőnek folyamatosan terelgetni kellett a kollégákat.

Boros Ferenc: A kollégáknak mindig megakadt valamin a szemük. Volt egy tervezett tematika, ami az üzembejárás programját tartalmazta, de valahogy mindig oda- odaterelődtünk, ahol épp izgalmas dolog történt. A lengyel kollégák nagyon segítőkészek és együttműködőek voltak, és mindig elmagyarázták a helyszínen látottakat.

Bagdi Attila: Számomra a profizmus tűnt ki a leginkább. Az látszik, hogy mindenki a maximumot nyújtja, és az ott dolgozóknak óriási presztízst jelent, hogy DMG MORI felirat van a gépeken és az üzem épületén is ez olvasható a FAMOT logó mellett.

► CNCMedia: A csapatépítés eredménye megmutatkozik a későbbi munkavégzés során?

Boros Ferenc: Úgy látjuk, hogy abszolút igen. A kollégák jobban tudják, hogy célzottan kihez forduljanak kérdéseikkel. Azt természetesen feltételezzük, hogy a saját csapatukban működik és jó a kommunikáció. Attól, hogy különböző területre más-más szoftvereket fejlesztenek, a szálak összeérnek, hisz’ minden általuk fejlesztett termék például megjelenik a CELOS-on. Ha valakinek az a kérdése, hogy az ő fejlesztése hogyan lesz egy másik platformra implementálva, akkor máris tudja, hogy kihez kell fordulni ez ügyben.

Bagdi Attila: Látható volt, hogy nemcsak a magyar csapaton belül működött ez a szinergia, hanem közvetve a német és lengyel kollégákat is közelebb hozta egymáshoz ez a találkozó. A CELOS-ra való fejlesztés találkozott a TULIP igényekkel, valamint a helyi felhasználással, és ezek inspiráltak további fejlesztéseket is. Volt alkalom, hogy a myDMGMORI portál fejlesztőihez jöttek oda a FAMOT karbantartó kollégái néhány kérdést feltenni. Itt egy teljesen jól működő kölcsönös kommunikáció alakult ki a fejlesztők és felhasználók között, hisz rengeteg olyan igény, fejlesztési lehetőség megfogalmazódott, ami közvetlenül a helybéli kollégáktól érkezett.

Bagdi Attila

► CNCMedia: Milyen élmény a szoftverfejlesztő számára egy hatalmas, ház- méretű szerszámgép mellett látni azokat szoftvereket, amelyek segítségével ezeket a monstrumokat vezérelhetik, programozhatják?

Harrer Ágnes: A gépészeknek csillogott a szemük, a szoftverfejlesztőknek pedig egy „aha” élménynek számítottak az olyan monumentális gépek, mint például a DMU 1000-es. Munkatársaink a gyakorlatban is láthatták, ahogyan a fejlesztésük a gyártást segíti. Ugyanakkor olyan praktikus beszélgetésekre is sor került például, hogy milyen nehézségekkel szembesülnek az operátorok a szoftverek üzemi területen való alkalmazása során.

Bagdi Attila: Van, hogy a legkisebb felismerés eredményezi majd a legjelentősebb fejlesztést a szoftverekben. Az utazásunk előtt a kollégák azzal a feltételezéssel éltek, hogy a szoftvert jellemzően számítógépen, egérrel használják, a helyszínen viszont kiderült, hogy az operátorok inkább közvetlenül a szerszámgép érintőképernyőjét preferálják. A szoftverfejlesztőknek majdnem mindegy, hogy milyen megjelenítő területre fejlesztik a programot, de egy operátornak már sokkal fontosabb, hogy mekkora az adott gomb, vagy hány kattintással érhet el egy funkciót, olajos kézzel vagy esetleg kesztyűben. Többnyire a kollégák a saját fejlesztésüket, szoftvereiket figyelik meg, de most volt arra is példa, hogy a myDMGMORI-s kolléga fedezte fel az ISTOS rendszerében rejlő lehetőséget. Ily módon ezeket a tapasztalatokat hasznosíthatják majd a saját fejlesztésükben is.

Boros Ferenc: Ha valaki egy összeszokott csapatban dolgozik egyetlen szoftveren, akkor a többi fejlesztés nevét csak futólag hallja. Viszont egy ilyen alkalomnál megtudhatják, hogy mit jelent valójában a myDMGMORI, vagy mi az a Planning & Control. Az pedig, hogy a különböző területeken dolgozó fejlesztő kollégáknak van lehetőségük egymással is beszélgetni, pozitív tartalmú kommunikációt eredményezhet.

► CNCMedia: A FAMOT gyárában aktívan használják az ISTOS gyártásütemező megoldását, a Planning & Control-t, melyet a DMG MORI-n belül a magyar kollégák is fejlesztenek. Ti hogyan láttátok az integrációt a gyárban? Hogyan használják az ISTOS rendszerét a gyártáson belül? Milyen ismeretekkel tértetek most haza?

Boros Ferenc: Elsősorban gyakorlati tapasztalatokat gyűjtöttünk. A FAMOT-nál a Planning & Control Pro verziója fut, aminek nagy előnye, hogy van benne egy automatikus ütemezés. Az ütemezés számítása eltarthat náluk pár percig, hiszen rendkívül sokrétű optimalizálást folytat le a szoftver, az összes erőforrás ismeretében és az egymástól való függőségeket is figyelembe véve. A kalkulációk és ütemezések szükség esetén manuálisan finomíthatóak, ezt követően mehet az éles gyártásba. Minden gép, minden vezérlés mellett persze ott áll a kolléga, aki küldi a visszajelzést a Production Planningbe visszajuttatva azt a tervező kolléga felé. Úgy látom, hogy az automatikus ütemezés a leginkább használt funkció, amivel itt dolgoznak és még nem teljesen használják ki az ISTOS termékek összes elérhető funkcióját.

Bagdi Attila: A FAMOT egy igazi digitalizációs látványpékség! A gépek és szoftverek legjobb funkcionalitását mutatja meg, ami inspirálhatja a kisebb cégeket is, hisz láthatják, hogy hova lehet eljutni. Az ISTOS Pro megoldásai számos kkv-nak is előnyös lehet, ha ezeket a funkciókat lépésről lépésre saját igényekre átemelik. Van olyan partnerünk például, aki csak három-négy géppel használja az ISTOS-t, ő az esszenciáját alkalmazza ugyanennek a megoldásnak. A kis vállalatoknál - szemben a FAMOT-nál használt automata tervezéssel- a tervező kolléga végzi a megrendelések ütemezését, és a Planning & Control ezt asszisztens funkciókkal segíti. Így a tervezőknél marad a fő kontroll, a kiegészítő funkciók pedig még hatékonyabbá tehetik a folyamatot. Ha esetleg kkv-s ügyfelek látogatnak el a FAMOT-hoz, akkor ők is rengeteg inspirációt találhatnak maguknak a gyártásuk tervezéséhez.

► CNCMedia: Hogyan alkalmazzák a FAMOT-nál a TULIP rendszert?

Boros Ferenc: Van egy felhasználási terület, amit Tool Shop-nak neveznek. Az összeszerelés során, ha valamilyen alkatrészre, szerszámra van szükség - például fúróra vagy esztergatüskére -, akkor ezen keresztül tudja az operátor leadni az igényét. Ez az igény befut a központba, majd a kolléga besétálhat az üzemnek erre a célra elkülönített helyiségébe, ahol megkapja a kért szerszámot teljesen előkészítve. Ez is a TULIP-on keresztül működik.

Harrer Ágnes: Én a FAMOT-nál láttam először működés közben ezt a szerszámmenedzselő programot. Annak a csoportnak, amelyikkel én voltam, egy külön bemutatót is tartottak, ami nagyon érdekes és profi volt.

Boros Ferenc: Sőt, én magam is jutottam olyan következtetésre, hogy a házon belüli folyamatainkhoz hogyan tudnánk használni a TULIP rendszert.

► CNCMedia: A szerelési folyamat irányításán túl milyen funkciót emelnétek ki?

Harrer Ágnes: Nem gyári példa ugyan, de szemléltetésnek kiváló, hogy nálunk házon belül készült egy telepítés-kompatibilitást ellenőrző oktató modul tesztelők számára. Igazából a fantázia szab határt a lehetőségeknek. Pont ez az előnye ennek a keretrendszernek, hogy egyszerű a használata, és bármit meg lehet vele valósítani.

► CNCMedia: Lengyel és német kollégák is részt vesznek a szoftverfejlesztésben. Velük együtt kell dolgoznotok, vagy teljesen házon belül mozog egy-egy fejlesztés?

Harrer Ágnes: Mára már teljesen megszokott, hogy külföldi kollégákkal közösen dolgozunk különböző szoftverfejlesztői-tesztelői csapatokban. Mint a gyárlátogatás során kiderült, a DMG különböző telephelyein dolgozó kollégák is megfordulnak olykor a FAMOT-nál.

► CNCMedia: Milyen szervezés áll az utak mögött? A vendéglátó gyár milyen programokat szervez?

Harrer Ágnes: A szervezés abszolút a sales csapat munkáját dicséri, ők egyeztették le a látogatás részleteit. Ha már van egy bevált menetrend, és egy jól összeállított tematika, hogy minek kell beleférnie ebbe a szűk három napba, akkor már megvannak azok a sarokpontok, amelyek köré tudjuk szervezni a további programokat. Nekünk, szervezőknek, valamivel több a szervezési feladatunk, mint a kollégáknak. Igyekszünk őket tehermentesíteni, hogy a munkából kiszakadva minden tekintetben pozitívumként éljék meg ezt az eseményt.

► CNCMedia: Milyen hosszú távú terveitek vannak a gyárlátogatásokkal kapcsolatban?

Boros Ferenc:  A menedzsment célja az, hogy ez a program folytatódjon 2023-ban is, és minél több kolléga vegyen részt rajta. Tavaly három turnus valósult meg, és reméljük, hogy idén többet is tudunk szervezni.

Harrer Ágnes: Nagyon sokszor beszélgetünk csoportvezetői körben arról, hogy szükséges-e, és ha igen, milyen mértékben ismerni egy szoftverfejlesztőnek azt a szakterületet, domain-t, amiben dolgoznak. Én úgy gondolom, hogy egy bizonyos szintig igenis értenie kell a szoftvert használó személyek gondolkodását, motivációját, és tisztában kell lennie azokkal a munkahelyi adottságokkal is, amelyek között a felhasználók dolgoznak. Emiatt különösen fontos, hogy a szakmai területre vonatkozó tudásunkat bővítsük. Ezért is volt fontos és hasznos a gyárlátogatás megszervezése. Lehetőség szerint szeretnénk folytatni ezt a programot, hogy minden kolléga sorra kerülhessen.

Bagdi Attila: Az utaknak köszönhetően a vendéglátók már ismerős arcokat is tudnak kötni egy adott fejlesztő csapathoz. A másik oldal is profitál ezekből a találkozásokból, hiszen a szoftverfejlesztő a helyszínen tapasztalja, hogy az adott kódsornak milyen jelentősége és súlya van egy bizonyos programon belül. Azzal is szembesül, hogy az általa fejlesztett funkciónak miért kell pontosan és megbízhatóan ellátnia a feladatát. Ha esetleg a szoftverfejlesztő arra döbbenne rá, hogy egy rosszul felépített rendszer - ami az ő nevéhez fűződik – problémákat okoz egy gyárban, az egyértelműen megmutatná a munkája jelentőségét a kolléga számára is.

Boros Ferenc:  Fontos tudni, hogy ez elsődlegesen egy tanulmányút. Ezzel is szeretnénk a kollégák tudását növelni, tágítani. Ugyanakkor arra is természetesen figyelni kell - visszacsatolva az olyan visszajelzésekre, mint például, hogy viszonylag sűrű ezt három napba préselni -, hogy az utazással kiesett munkanapok száma ne növekedjen meg irreálisan. Elsődleges értékünk nekünk is a munka, ezért az is meghatározó szempont, hogy ne essen ki több munkanap egy-egy gyárlátogatás miatt. Ezeket szem előtt tartva próbáljuk rugalmasabban szervezni a programot a jövőben. A FAMOT részéről is együttműködést tapasztaltunk ezzel kapcsolatosan.

► CNCMedia: Vannak törekvéseitek olyan irányba, hogy az anyavállalathoz hasonlóan hazai cégek is adjanak inspirációt a fejlesztésekbe?

Boros Ferenc: Beszéltünk már róla, hogy látogassunk el magyar céghez is. A tapasztalatok gyűjtésén túl más érv is szól emellett, hiszen van egy új terület, amit szeretnék a későbbiekben fejleszteni. Nevezetesen az, hogy az ügyfeleknek a helyszínen nyújtunk majd segítséget a telepítésben, a szoftver testreszabásában. Eddig a FAMOT-ba tett látogatások prioritást élveztek.

► CNCMedia: Az ott tapasztalt presztízsnek lehet-e megtartó értéke a magyar kollégák számára is?

Boros Ferenc: Mindenképpen érezni lehet a kollégákon annak a pozitív hatását, hogy egészben láthatták a munkafolyamatokat. Eddig bent ültek az irodában, fejlesztették a programot, de nem igazán tudták, hogy végül mi lesz belőle. Egy ilyen látogatás során viszont a munkájuk gyakorlati megvalósulását is látják. Azoknak, akik ezt tudják értékelni, mindenképp sokat fog számítani a jövőben.

Bagdi Attila: A megtartó erő szempontjából annak is fontos szerepe van, hogy a DMG MORI egyedülálló az innováció és a fejlesztések terén. Kevés olyan cég létezik, ahol az a gyakorlat a munkatársak körében – akár a kezdő kollégák esetében is – hogy fél év után lehetőség nyílik ellátogatniuk az üzembe, és megnézhetik a saját fejlesztésüket alkalmazás közben. Ha ezt a presztízst sikerül hitelesen átadni a fiatal szakembereknek, akkor az elvárások és a realitás is közelebb kerülnek egymáshoz.

Harrer Ágnes: Az üzemben elhangoztak olyan jövőbeli tervekről, fejlesztésekről, beszerzésekről szóló információk, amelyek megerősítették a látogatók számára is azt, hogy ez nem egy kis cég, hanem egy tőkeerős nagyvállalat. Úgy gondolom, egy ilyen helyen valóban jó dolgozni.

További információ: DMG MORI HEITEC Digital Kft.

(Fotók: CNCMedia)

(Nyitókép: Illusztráció, Adobe Stock)