Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének, a biztonságosan fenntartható energiaellátásról szóló elemzése hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúját a fosszilis tüzelőanyagok exportjából finanszírozza, ezért Európának fel kell hagynia az orosz energiahordozók vásárlásával. A jelentést európai tudósok készítették, hogy tényekkel és ajánlásokkal támogassák a döntéshozókat.

„Nincs biztonság energiabiztonság nélkül” – szögezte le dr. William Gillett, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies Science Advisory Council, EASAC) energiaprogramjának igazgatója a szervezet Security of Sustainable Energy Supplies című, a biztonságosan fenntartható európai energiaellátásról szóló jelentésének bemutatóján. A 28 európai ország akadémiáit – köztük a Magyar Tudományos Akadémiát – tömörítő EASAC szakértői szerint Európa jövőjének bizonytalansága leginkább a kontinensnek az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, elsősorban az olajtól és a gáztól való függéséből fakad. Ez a függőség geopolitikai zsarolásnak teszi ki, és gazdaságilag sebezhetővé teszi Európát – olvasható a jelentésben.

A jelentést összeállító kutatók szerint a növekvő geopolitikai feszültség, valamint az Európába importált üzemanyagoktól, nyersanyagoktól és technológiáktól való nagymértékű függés egyre komolyabb veszélyt jelent Európa energiabiztonságára. Az ugyanis, hogy az autokratikus rezsimek fegyverként használják az energiahordozókat, a szándékos zavarkeltést a piacokon, az infrastruktúra elleni egyre gyakoribb fizikai és kibertámadásokat, nemcsak az európai energiaellátás megszakadásának kockázatát, de az energiaárakat is növeli. Az ingadozó energiaárak pedig csökkentik a befektetői bizalmat, veszélyeztetik az európai iparágak versenyképességét, és európai háztartások millióit sodorják energiaszegénységbe.

Egyre nagyobb problémát okoznak a függőségi viszonyok

A jelentés hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúját a fosszilis tüzelőanyagok exportjából finanszírozza, ezért Európának fel kell hagynia az orosz energiahordozók vásárlásával. 2022 óta az Európai Unió egy sor lépést tett e folyamat előmozdításáért gázellátásának diverzifikálásával és a cseppfolyós földgáz (LNG) importjának növelésével. A jelentés szerint azonban különösen fontos, hogy az orosz gáztól való importfüggőséget ne egy másik országtól, például az Egyesült Államoktól való LNG-import-függőségre cseréljék az európai országok.

A tudósok úgy látják, hogy a kulcsfontosságú energiatechnológiák és nyersanyagok terén szorosabb partnerségekre van szükség az ellátási láncok mentén. Mivel a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás az épületek, az ipar és a közlekedés villamosításának jelentős növekedéséhez vezet, elkerülhetetlen a megújuló energiaellátás jelentős növelése, valamint az elektromos végfelhasználói technológiák alkalmazása. Európa számára ezért létfontosságú a nyersanyagokkal – lítiummal, kobalttal és a technológiához szükséges ritkaföldfémekkel – való megbízható ellátás is.

A jelentés ezenfelül felszólítja az EU-t, hogy erősítse meg az energiaszektor kibervédelmét, és végezzen átfogó kiberkockázat-értékelést mind operatív, mind adminisztratív szinten. Az EASAC szakértői a fosszilis energiahordozók okozta bizonytalansággal, az energiabiztonságot fenyegető kockázatokkal kapcsolatban a fenntartható energiára való átállás gyorsítását javasolják.

„A Green Deal, majd a közelmúltban a Clean Industrial Deal Európa legjobb eszköze a szuverenitása védelméért folytatott küzdelemben. A szél- és napenergia által termelt energiát nem kell importálni – mutatott rá Paula Kivimaa professzor, az EASAC munkacsoportjának társelnöke. – Minden, a fenntartható energiába való befektetés a biztonságunkat szolgálja. Ezzel szemben minden energiaimportra költött euró a védelmi képességünket csökkenti.”

A jelentést európai tudósok készítették, hogy tényekkel és ajánlásokkal támogassák a döntéshozókat. A munkában két, a Magyar Tudományos Akadémia által delegált szakértő is részt vett: Hartmann Bálint, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézetének tudományos főmunkatársa és Imre Attila, az MTA doktora, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének professzora.

| Illusztrációk: Adobe Stock