Száműzik az SF6 gázt a villamossági berendezésekből is az Európai Unióban
Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában és hamarosan hatályba is lépett a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatára vonatkozó jogszabály. A rendelet kitér a kén-hexafluorid (SF6) alkalmazására is, több fázisban tiltva be a használatát.

 

A rendelkezés szerint több lépcsőben betiltják a kén-hexafluorid (SF6) alkalmazását a középfeszültségű kapcsolóberendezésekben. A jogszabály alapján 2026. január 1-jétől az elsődleges és másodlagos elosztásra szolgáló, legfeljebb 24 kV-os középfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések, majd 2030. január 1-jétől az elsődleges és másodlagos elosztásra szolgáló, 24 kV-nál nagyobb és legfeljebb 52 kV-os középfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések esetében lesz tilos SF6-gázt használni. A rendelet szerint 2035. január 1-jétől tilos a kén-hexafluorid elektromos kapcsolóberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez való felhasználása, hacsak azt nem regenerálják vagy hasznosítják újra.

A fluortartalmú gázok jelenleg az EU üvegházhatású-gázkibocsátásának mintegy 2,5 százalékáért felelősek. A legnagyobb tételt a hidrofluorkarbon jelenti, ami ennek a kibocsátásnak a 90 százalékát adja. Ezt az anyagot többek között hűtőszekrényekben, fagyasztókban, illetve légkondicionálókban alkalmazzák. Bár a felhasznált mennyiség szempontjából kisebb tételt jelent, a legnagyobb üvegházhatást okozó gázok közé tartozik az SF6, vagyis a kén-hexafluorid. Az SF6 gázt az energiaszolgáltatók és ipari felhasználók által használt középfeszültségű kapcsolóberendezésekben alkalmazzák, amelyekből napjainkban is mintegy harmincmillió működik világszerte.

Van megoldás: a tiszta levegőt és a vákuumtechnológiát ötvözik

Ez az anyag ugyanis számos kedvező tulajdonsággal bír, jó hővezető, nem korrodál, nem tűzveszélyes, és tiszta formájában egyáltalán nem mérgező, továbbá kitűnő áramszigetelő képességgel bír. A problémát az jelenti, hogy az SF6 az egyik legerősebb üvegházhatású gáz. A GWP (global warming potential) értéke 24.300-szor haladja meg a szén-dioxidét, vagyis egy kilogramm SF6 ugyanannyi kárt tesz a környezetben, mint 24,3 tonna szén-dioxid. Ez nagyjából akkora mennyiség, amekkorát egy átlagos személyautó 200 ezer kilométer megtétele során juttat a környezetbe.

 

 

 

„Az új jogszabályban szereplő első fontos mérföldkő 2026 eleje, ami figyelembe véve, hogy mennyi feladatot kell elvégezniük az érintett cégeknek, meglehetősen szoros határidőnek számít. Éppen ezért célszerű mielőbb elkezdeni a felkészülést az SF6-gáz kivezetésére, elsősorban az áramszolgáltatóknak. A Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításában élenjáró vállalatként határozottan támogatja az SF6 gáz lecserélésére vonatkozó szabályozást, és a cég jelentős erőfeszítéseket tett, hogy alternatív megoldással álljon elő.

A társaság új, jövőformáló berendezéseiben a tiszta levegőt és a vákuumtechnológiát ötvözi. Mérnökeink elérték, hogy az új termékek mérete lényegében nem változott, és kezelésük, működtetésük sem okoz gondot a karbantartó szakembereknek. A 21. század igényeinek megfelelően a kapcsolóberendezések beépített okosszenzorokkal rendelkeznek, amelyek révén távolról is megoldható az állapotfelügyelet, és lehetővé válik az okoshálózatok kiépítése” – mondta el az új szabályozás kapcsán Géczy Áron, a Schneider Electric termékmenedzsere.

 

A Schneider Electric két új, az SF6 gáz használatát kiváltó, egyaránt 24 kV-os feszültségszintig használható középfeszültségű kapcsolóberendezés termékcsaládja az SM AirSeT (az ipari létesítményekbe) és az RM AirSeT (elosztóhálózatokba). A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) lesz az RM AirSeT termék európai gyártóközpontja, amely már idén, a második negyedévtől készen áll a megrendelések fogadására. Az SM AirSeT-nek szintén van hazai gyártókapacitása, a társaság zalaegerszegi gyárában készülnek ezek a berendezések, innen szolgálják ki már most is a hazai és regionális megrendeléseket. 

 

Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.
Papíripari kapacitásbővítés 70,8 milliárd forintból Dunaföldváron
A Vajda-Papír Csoport négy fejlesztési projektet magában foglaló, nagyszabású bővítési programot jelentett be, amely kiterjed a vállalat kapacitásbővítő beruházására, a hozzá kapcsolódó képzési projektre, a megújuló energiatermelést célzó fejlesztésre, valamint a profitrepatriálás keretében megvalósuló kapacitás bővítő beruházásra.
PM JAM másodszor: egy nap a projektmenedzsment legforróbb kérdéseiről
Mesterséges intelligencia, adatalapú döntéshozatal, ideális csapatfelépítés, agilitás a transzformációs projektekben... És még sok-sok kurrens téma várja az érdeklődőket a PM JAM 2026-on.