Technológiák a digitális környezethez
„Robotok fogják örökölni a Földet? Igen, de ők a mi gyerekeink lesznek.” Marvin Minsky, a mesterségesintelligencia-kutatás úttörője.

 

A gyártóüzemek egyre inkább keresik a gyártási műveletek automatizálásának lehetőségeit. A cél számos esetben az emberi beavatkozás nélküli termeléssel elérhető költségcsökkentés, az értékteremtő műveletek felgyorsítása, minőségjavítása, és az ezekhez kötött emberi munkaerő felszabadítása. Fekete Csaba, a FANUC Hungary Kft. műszaki menedzsere a japán automatizálási óriás digitalizálási víziójáról beszélt A Jövő Gyára olvasóinak.

► Digitalizálás, IIoT, Ipar 4.0: ezek szinonimák vagy külön fogalmak?

Az én felfogásom szerint ezek szorosan összefüggő, de külön fogalmak. Az IIoT (ipari dolgok internete) kifejezés az automatizált rendszerekre, gépi kommunikációra, szenzoradatokra vonatkozik, ebben az értelmezésben az Ipar 4.0 részét képezi. A digitalizálás ennél általánosabb fogalom, ami minden IT-projekt része, legyen az egy számlázórendszer bevezetése vagy egy gyártósor felügyeleti rendszerének kialakítása.

► Mik a leggyakrabban digitalizált tevékenységek a gyártásban?

A gyártás tervezése és felügyelete, valamint a folyamatok optimalizálása. Hasznos funkció az automata üzenet, illetve e-mail-küldés hiba esetén vagy az automatikusan generált riportokhoz. A gyártók arra törekednek, hogy kiszűrjék a fölösleges folyamatokat, így versenyképes áron, minden korábbinál gyorsabban állítsanak elő kiváló minőségű egyedi termékeket. Ez magában foglalja az anyag és energia megtakarítását, a termékátállási időkből adódó késedelem csökkentését, továbbá a rugalmas gyártásra történő áttérés során a beruházási költségek minimalizálását.

 

Fekete Csaba, a FANUC Hungary Kft. műszaki menedzsere

 

► Mennyire népszerű a digitalizálás a vállalatvezetők és mennyire az alkalmazottak körében?

Napjainkban egy vállalat fejlődéséhez előbb-utóbb szükség van a digitalizációra, ez nem népszerűség kérdése. Egy ilyen projekt bevezetése, elindítása és kivitelezése viszont elképzelhetetlen a vezetőség elkötelezettsége nélkül. Az alkalmazottak szempontjából ez már nem ennyire egyértelmű, legtöbb esetben dolgozni kell az elfogadáson, nagyon fontos a kommunikáció, és hogy minél több alkalmazottat vonjunk be a változásokba.

 

 

Egy ilyen jellegű beruházás nem valósulhat meg „húzó” hatás – a hatékonyság javulásának igénye – nélkül. Egyébként ez az igény jóval régebben megjelent, mint például az Ipar 4.0 fogalma. Rengeteg funkció, kommunikációs protokoll éli reneszánszát az Ipar 4.0-nak köszönhetően.

► Milyen időtartamban gondolkodhat, aki digitalizál?

Egy informatikai beruházás élettartama nem vethető össze egy termelő gép vagy gyártósor élettartamával, annál sokkal rövidebb. Ezért nem csak a bevezetésről, hanem a rendszeres frissítésekről, követésről is gondoskodni kell. Ezt azonban nehéz években meghatározni. A megtérülésre, a projektek megítélésére itt is alkalmazhatók a hatékonyságot mutató szokásos mérőszámok (TEEP, OOE, OEE).

► Mik a hálózatosítás és a digitalizálás belső feltételei?

Főleg az infrastruktúra és a személyi feltételek szerepét emelném ki. Sok helyen jelent például problémát a kommunikációs kábelek kiépítése. Minden rendszer akkor tud jól működni, ha törődnek vele, és megfelelően képzett személyzet is van annak működtetéséhez.

► Mennyire testreszabható az adatok megjelenítése?

Manapság nagyon népszerű kifejezés a BI (Business Intelligence) és a dashboard – a lényeg, hogy a nagy mennyiségű összegyűjtött adatot áttekinthetően, a felhasználó igényének megfelelően jelenítsük meg. A FANUC MT-LINKi szoftver megjelenítése böngészőben fut, gyakorlatilag bármilyen eszközön – tablet, okostelefon, PC – megjeleníthető. A megjelenítés és az elérhető funkciók felhasználói szintekhez konfigurálhatók.

► Hogyan használható a FANUC FIELD-rendszere a digitalizálásban?

A FIELD- (FANUC Intelligent Edge Link and Drive) rendszer összekapcsolja a FANUC-tól – és egyéb, harmadik féltől – származó gyártótechnológiákat, hogy gyors, központosított hozzáférést biztosítson a termelési adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához. Ezáltal segít a végfelhasználóknak megtenni az első lépést az okosgyárak felé vezető úton.

 

 

Más IIoT-megoldásoktól eltérően a FIELD-rendszert úgy alakították ki, hogy az adatok gyűjtése és feldolgozása ne a felhőben, hanem közvetlenül üzemi szinten történjen (edge computing). Ennek köszönhetően a gépkezelők sokkal pontosabb adatokhoz és elemzésekhez férhetnek hozzá, ráadásul valós időben. A FIELD-rendszer teljes mértékben skálázható, így a gyártó cégek jól megalapozott döntéseket hozhatnak, amelyek kézzelfogható javulást eredményeznek a termelésben.

Ilyen lehet a jövő vállalata
Az idei SAP Sapphire konferencián az SAP bemutatta az Autonóm Vállalat koncepcióját, amelynek célja a legkritikusabb üzleti folyamatok új szintre emelése.
Akadémiai állásfoglalás az Európát fenyegető energiaválságról
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) bemutatta hivatalos szakmai állásfoglalását, mely szerint a hazai megújuló energiákra való minél gyorsabb áttérés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa nemzetei ne szenvedjék meg a fosszilis energiahordozók árának egyre drámaibb ingadozását.
Új CMMT-AS-S3 szervohajtás
Mozgásvezérlés és kibővített biztonsági funkciók ötvözése egy kompakt egységben amely nem igényel további vezetékeket vagy modulokat.
Egy gép nem akkor romlik el, amikor megáll – miért stratégiai kérdés az ipari karbantartás?
A gép forog, a profit termelődik – egészen addig, amíg egy kritikus alkatrész miatt meg nem áll a gyártósor. Egy ilyen leállás ára iparágtól függően óránként 9000 és 450 000 EUR között mozoghat, az autóiparban pedig akár az 1,85 millió EUR-t is elérheti.
VENTIS-AJe: intelligens sugárszabályozás a hatékonyabb lézervágásért
A gyártóvállalatok gyorsabb, stabilabb és energiahatékonyabb vágási folyamatokat keresnek, miközben egyre nagyobb szerepet kap az automatizálhatóság, a kiszámítható alkatrészminőség és a gépkezelői beavatkozások csökkentése. Az AMADA VENTIS-AJe száloptikás lézervágó gépe erre a komplex ipari igényre ad technológiai választ.