Ahhoz, hogy ezt elkerüljük a mostaninál jóval több képzett mérnök szakembert kellene csatasorba állítani, akik révén nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekkel bővülhetne a hazai ipari kibocsátás. A korszerű technológiák, technikák tudásalapú munkahelyet követelnek és ezek elképzelhetetlenek hozzáértő, felkészült és nem utolsósorban jól fizetett műszaki diplomások nélkül – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss állásfoglalásában, ami kitér arra is, hogy tartósan nagy a deficit a hazai felsőfokú mérnökképzésben. A Szövetség becslése szerint ennek negatív következményeként már most több mint 10 ezer mérnök hiányzik a gazdaságból.

„Hazánk nem áll túl jól a hatékonyság és versenyképesség terén. Ennek az a legfőbb oka, hogy viszonylag magas az olyan cégek aránya, amelyek az összeszerelési tevékenységük miatt csak alacsony hozzáadott értéket produkálnak. Hovatovább ezeknek a vállalatoknak a munkavállalói jellemzően bruttó 300 ezer forintos minimálbér környékén keresnek, aminek az adóvonzatai a központi költségvetésen se sokat segítenek. Ha ez így marad a közepesen fejlett országok csapdájában rekedünk. Ebből egyebek közt úgy keveredhetünk ki, ha jelentősen növeljük a műszaki végzettségű diplomások arányát, akikre építve nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepíthetőek be az országba.” – mondta Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke.

A műszaki szakemberek utánpótlása több kihívással is küzd

Bár sok a középiskolás, de kevesen választják közülük a mérnöki szakokat. A szakképző centrumokban már több diák jár, mint gimnáziumba, de ha végeznek a java részük, szakmával a kézben, továbbtanulás helyett munkába áll. Őket az összeszerelő üzemek csábítják is magukhoz. Sajnos a gimnáziumokból kilépő diákok sem a műszaki egyetemeket veszik célba, mert nem ismerik a mérnöki pályákban rejlő lehetőségeket. Az egyetemekre bekerülő fiatalok nagyszámú lemorzsolódása pedig az utolsó csepp a pohárban, ami a hazai mérnökpopuláció bővülése ellen hat.

Az EJMSZ a megoldást egy jól átgondolt, az egész oktatást felölelő programban látja, ahol az egyes impulzusok egymást erősítve orientálják a fiatalokat a műszaki pályák felé. Ennek a folyamatnak az első lépéseként már az óvodában érdemes lenne a robotokról, a különböző technikai megoldásokról vizuális előadásokat, bemutatókat tartani, mert ebben a korban még a gyerekek nyitottsága, befogadóképessége maximális a fiúk és a lányok közt egyaránt. Erre vonatkozó tapasztalatokkal a Szövetség is rendelkezik a STEMOvee programjának köszönhetően.

Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke | Fotó: EJMSZ

Második lépcsőben az általános - és középiskolákban szakköri foglalkozások keretében kellene arra ösztönözni a diákokat, hogy a legkülönbözőbb területeken alkossanak. Erre az élményalapúságra nem csak a szakkörökben, hanem a teljes STEM oktatásban szükség lenne, hogy fel lehessen ébreszteni és fenn lehessen tartani mind a fiúkban, mind a leányokban a műszaki pálya iránti érdeklődést.  Különösen fontos lenne ez a lányok esetében, akiknek a tanulmányi eredménye a STEM tárgyakban jobb is, mint a fiúknak az EJMSZ saját felmérései szerint.

Az önbizalmuk viszont sokszor elveszik, ahogy a mérnöki pályához közelednének és a műszaki egyetemeken alig 8-10%-ra csökken az arányuk, eltekintve egy – két olyan területet, mint a vegyészet vagy az építő- és építészmérnöki szak. Dr. Ábrahám László úgy látja, ha lányok számát 50% közelébe lehetne tornázni, akkor jelentős javulás érhetnénk el. Nem csak a mérnökök mennyiségét, de a minőségét tekintve is, mert ők a tapasztalatok szerint precízebben dolgoznak és a teljes munkafolyamatot végig viszik, míg a férfiak 80-90%-os készültségnél már újabb projekt után néznek.

Ha lányok számát 50% közelébe lehetne tornázni, akkor jelentős javulás érhetnénk el

A helyzeten a lányoknak szervezett külön programokkal (céglátogatás, női mérnökökkel való kötetlen. pályaorientációs találkozások, mentorálás) lehetne sikeresen változtatni. A tavalyi évben az EJMSZ Női mérnök leszek programjában közel 400 középiskolás lány vett részt. A körükben végzett attitűdmérés egyértelműen arról tanúskodik, hogy a kapott információknak köszönhetően tudatosabban fordultak a mérnöki pályák felé, vagy szűnt meg a bizonytalanságuk a pályaválasztásukat illetően.

A Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az EJMSZ-éhez hasonló kezdeményezések korántsem elegendőek a markáns változás eléréhez. Mindenképpen nemzeti szintű összefogásra van szükség a cégek, oktatási intézmények és a kormányzat bevonásával, hogy jelentősen növekedjen a mérnökök száma. Hosszútávon pedig az ő révükön is bővüljön a GDP és végső soron hazánk kiemelkedhessen a közepesen fejlett országok csapdájából. A 2025. március 5-én, a BME-n szervezett, Lányok a – STEM – porondon elnevezésű EJMSZ konferencián a műszaki területen meghatározó ipari és oktatási szereplők egyértelműen az összefogás mellett tették le a voksukat.

| Illusztrációk: Adobe Stock