Tovább csökkent a vállalatvezetők globális gazdaságba vetett bizalma
A napokban jelent meg a KPMG 2025-ös CEO Outlook kutatása. A felmérés keretében több, mint 10 éve kérdezik a legnagyobb vállalatok vezetőit arról, hogy mi a véleményük a globális gazdasági helyzetről, cégük kilátásairól és mit gondolnak a következő időszak legégetőbb kihívásainak.

 

Rózsai Rezső, a magyarországi KPMG vezérigazgatója az idei Economic Forumon mutatta be a KPMG CEO Outlookjának adatait, melyből többek között kiderül, hogy az elmúlt 12 hónapban az instabilitás mértéke tovább fokozódott, és a kihívások száma növekedett, az új geopolitikai valóságunkban a szabálytalanság és a váratlanság dominál, amire a nemzetközi közösségek láthatóan egyáltalán nem voltak felkészülve.

Szerinte a kockázatok nem elszigetelten jelennek meg, hanem rendszerszinten hatnak, és éppen ezért átfogó válaszokat igényelnek. A vezérigazgató kiemelte – az idei felmérés egyik fő konklúziója, hogy a bizonytalanság közepette való eligazodás képessége és annak sebessége lesz a siker, de sokszor akár a túlélés kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen szükség van a reziliencia új szintjére.

Geopolitikai feszültségekk és gazdasági bizonytalanságok

A felmérés nem hozott meglepetést abban az értelemben, hogy tovább csökkent a vezérigazgatók globális gazdaságba vetett bizalma. Amíg az első – 2015-ös – felmérésben a vezetők 93%-a volt bizakodó, addig tavaly már csak 72%-uk, idén pedig mindössze a 68%-uk tekint bizalommal a globális gazdasági kilátásokra.

A vezetők magabiztossága ugyan továbbra is jelentősen erősebb saját vállalatuk teljesítményét illetően, de diszrupcióra készülnek, és alapvetően az inorganikus növekedésben látják a kitörés lehetőségét. Nem várnak tehát tétlenül a stabilitás és kiszámíthatóság visszatérésére" – tette hozzá Rózsai Rezső.

Kibertámadások, a munkaerő AI felkészültsége, AI rendszerek és folyamatok bevezetése és a technológiai infrastruktúra bevezetése – ezeket jelölték meg a felmérésben résztvevők a legnagyobb előttük álló kihívásoknak. Ebből jól kirajzolódik, hogy az emelkedő geopolitikai bizonytalanságok ellenére, a mesterséges intelligencia okozta változások azok, amelyek a leginkább befolyásolják a CEO-k mindennapi gondolkodását és problématérképét.

 

Az AI-t gyakran nem stratégiai transzformációs szerepben, hanem rövid- és középtávon üzletileg megtérülő eszközként kezelik

 

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a kutatás megállapította, hogy az AI nem csak kockázatokat hordoz magában, hanem lehetőségeket is rejt. A mesterséges intelligencia mára egyértelműen a befektetői verseny középpontjába került és a vállalatvezetők közel háromnegyede stratégiai prioritásként kezeli az AI-t, és még ennél is többen tervezik, hogy a következő 12 hónapban a beruházási költségvetésük több, mint 10%-át erre fordítsák. Ez jól mutatja, milyen mértékben vált az AI a vállalati gondolkodás részévé.

A változás és a kihívás vált az új normává

Eltérő adatokat látni azzal kapcsolatban, hogy mikorra várják a vezetők az AI-befektetéseik megtérülését: bár az AI beruházások jelentős lehetőségeket rejtenek, megtérülésük időzítése körül nagy a bizonytalanság – sok vezető meglepően optimista, ugyanakkor az adatok azt jelzik, hogy az AI-t gyakran nem stratégiai transzformációs szerepben, hanem rövid- és középtávon üzletileg megtérülő eszközként kezelik. Rózsai Rezső előadása végén kettő – sokak számára meglepő –, de pozitív adatra hívta fel a figyelmet: ugyan a kihívások és a bizonytalanság növekednek, de a vállalatok elkötelezettek a kitűzött klímacélok és az új munkaerő bevonása mellett.

Az adatok alapján a szakember elmondta, hogy a munkaerő bővítés mögött természetesen több tényező húzódik meg, de az egyik legmarkánsabb motiváció az AI térnyerése. Fontos azonban kiemelni, hogy az AI nem egyedüli mozgatórugó. A technológiai fejlődés mellett a vezetők egyértelműen úgy látják, hogy az emberi tényező, a megfelelő szakértelem és a tehetség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban képes legyen beteljesíteni az ígéretét.

A vezetők ugyanakkor egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a tehetségekért folyó versenyre. Közel háromnegyedük (70%) úgy látja, hogy az AI-hoz kapcsolódó szaktudásért folytatott verseny akár a növekedést is visszafoghatja. Az ESG irányelvekhez kapcsolódóan a vezérigazgató kiemelte, hogy a válaszadók közel kétharmada (65%) már számszerűsíti vagy figyelembe veszi a fenntarthatósági kezdeményezések költségeit és hasznát az egyes beruházási döntéseknél, mely a tudatos, adatvezérelt döntéshozatal irányába mutat.

„Összességében a CEO Outlook azt az üzenetet hordozza évről évre, hogy a világ vezetőinek már nem elég reagálni a változásokra – proaktívan kell alakítaniuk a jövőt. A felmérésben visszatérően hangsúlyozzák: a reziliencia nem csupán túlélési stratégia, hanem a fejlődés és az új lehetőségek motorja is." vonta le a konklúziót Rózsai Rezső az Economic Fórumon.

 

| Illusztrációk: Adobe Stock

Egy elemzés szerint az MI már most kézzelfogható eredményeket hoz
A Kyndryl közzétette második, éves Kyndryl Readiness Report (Felkészültségi jelentés) című tanulmányát, amely 21 ország 3 700 felsővezetőjének válaszain alapul. Az eredmények egyszerre tükröznek lendületet és önreflexiót.
Új megoldások az AI-adatközpontok energiaigényére
Az ABB az NVIDIA-val együttműködve felgyorsítja a gigawatt-nagyságrendű, következő generációs adatközpontok fejlesztését. Az innováció középpontjában a jövőbeni, AI-alapú terhelésekhez elengedhetetlen, nagy hatékonyságú, csúcstechnológiájú, skálázható áramellátási megoldások fejlesztése és bevezetése áll.
Túlélni a zsarolóvírust – hogyan lehet a kiberreziliencia versenyelőny?
A zsarolóvírus-támadások nem csupán technikai fennakadásokat vagy átmeneti anyagi veszteségeket okoznak – hanem akár egy teljes vállalkozás bukását is jelenthetik. A siker kulcsa egyre inkább az, hogy a cégek mennyire képesek megelőzni a bajt, illetve helyreállni belőle.
Európa legmodernebb papírgyárában tanulhatnak a jövő szakemberei
A digitalizáció, az automatizálás és a mesterséges intelligencia világát hozza közel a fiatalokhoz a Vajda-Papír a papíripari szakképzési programban, amelynek célja, hogy a diákok valódi ipari környezetben, Európa legmodernebb papírgyárában sajátítsák el a papírgyártás szakmai alapjait.
Kevesebb anyag, kisebb lábnyom - hazai innováció a műanyaggyártásban
A műanyag nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, ugyanakkor előállítása és hulladékként való kezelése komoly környezeti kihívást jelent. Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan.